Egy pszichológus ismerősömmel beszélgettem, aki kicsit megfáradva mesélte, mennyire unja már a hozzá járók problémáit hallgatni, a zöme nem is látja mekkora baromságokat csinál.

Amikor egy segítővel szemben ül a "páciens" aki elmeséli a nyomorát és közben a segítő azon gondolkodik, mennyire unja már, hogy mindenki pont azt a hülyeséget ismétli, mint a többiek és pontosan tudja, nem fog változni semmi sem, akkor igazából ki segít kinek?

Elteszi a szakember az óradíját, vagy kihúz egy órát az eladott konzultációs csomagból és várja a következő arcot, de leginkább a nap végét.

Három éve mentorálok, kb. 200 vállalkozóval 1000 óránál több mentori beszélgetésen vagyok túl. A legtöbb "ügyfelem" nem fizetett, de szó nélkül leállítottam a beszélgetést, ha nem voltam kíváncsi az illetőre és ezért nem tudtam hozzá kapcsolódni - és ezt ilyenkor meg is mondtam.

Sokat gondolkodtam azon, mikor tudok jól jelen lenni, mikor működik igazán jól egy-egy ilyen beszélgetés.

Többféle üzleti modellel kísérleteztem: próbáltam a pro bono, majd az idő alapú megoldásokat, adtam el csomagban mentorálast, majd jött a "fizess, amennyit ért", vagy a "pay or share" formátum, majd szerveztem "mastermind" csoportokat, végül indítottam egy vállalkozóknak szóló közösségi házat, - a Lost Garden Ház - ahol a tér rendszerező és inkubációs hatását figyelem.

Azt hiszem, hogy ebben a munkában a valódi érték a kapcsolódásban rejlik. Ahogy én és az engem felkeresők egymásra hangolódunk és amit ez előidéz ott és akkor. Nem az én időm az, amit meg kell fizetni, fizettetni, hanem az, ami ott történik. Ahogy a beszélgetésben egymásra hatunk és amit ez kihoz belőlünk.

Azaz a mentori beszélgetés nem az, ahol a pénz képződik, hanem az, ahol az érték kialakul. Ezt az értéket kell piacosítani valahogy. 

Azt kell megtalálni, ez az érték hogyan monetizálható.

Az óra alapú modell limitál, egy könyv vagy esettanulmány túl statikusnak tűnik, ezért inkább egy interaktív rendszert képzeltem el: egy AI-asszisztenst, amely nem kész válaszokat ad, hanem kérdésekkel vezet, mindezt úgy, hogy a saját önismereti írásaim és a mentori beszélgetéseim adják a tudásbázist.

Ebben az esetben nem az fizet, aki eljön a mentorálasra, hanem ő adja azt a közös munkával, amiért majd azok fizetnek, akik nem jöttek el.

Az ötlet egy ChatGPT-beszélgetésből indult, CustomGPT-kísérletekből és közösségi kampányból formálódott azzá, ami - egy már működő prototípussá.

A VendlerAI egy önismeret alapú digitális üzleti mentor rendszer – egy kísérlet arra, hogyan lehet a vállalkozók cégépítési és önismereti utazását egyénre és problémára szabva termékké alakítani.

Erről a folyamatról, a tapasztalatokról, dilemmákról és a lehetőségekről fogok mesélni a Mathias Corvinus Collegium - MCC pécsi rendezvényén.

Időpont: 2025.09.26. (péntek) 18:30-19:50

Helyszín: MCC pécsi képzési központ (7622 Pécs, Czinderi u. 6.)

Amikor egy segítővel szemben ül a "páciens" aki elmeséli a nyomorát és közben a segítő azon gondolkodik, mennyire unja már, hogy mindenki pont azt a hülyeséget ismétli, mint a többiek és pontosan tudja, nem fog változni semmi sem, akkor igazából ki segít kinek? 

Elteszi az óradíját, vagy kihúz egy órát a csomagból és várja a következő arcot, de leginkább a nap végét...

Mi a baj a segítő szakmával?

Egy kezdő vállalkozó gyakran azért bukik el valójában, mert nem tudja kezelni a félelmeit, a bizonytalanságát, vagy egyszerűen túl sok ideig marad egyedül a problémáival.

Az elmúlt hónapokban 47 vállalkozóval folytatott beszélgetést rögzítettem, összesen 202 órányi AI konzultációt és mentorbeszélgetést elemeztünk ki – a vendlerai.com adatbázisában elérhető, kutatható beszélgetések és a személyes interjúim alapján.

A lenti elemzést a ChatGPT Deep Research és a Gemini Deep Research rendszerei végezték, de a konklúziók nagyon is emberiek.

Az eredmény egy letaglózóan egyszerű kép: a legtöbb vállalkozói probléma nem a piacról, hanem belülről jön. Két nagy csoport rajzolódott ki:

a technikai problémák, amelyek az üzleti folyamatokat, a pénztárcát és a napi működést érintik,

és az érzelmi–önismereti problémák, amelyek a döntéseket, a fókuszt és a kitartást befolyásolják.

És ami talán a legérdekesebb: a kettő sosem válik el egymástól.

1. A „TECHNIKAI” PROBLÉMÁK RANGSORA

Probléma típusa és az érintett vállalkozók aránya

Stratégiai tervezés, iránykijelölés 75%

Értékesítési nehézségek, ügyfélszerzés 62%

Pénzügyi kihívások (bevétel, árazás) 50%

A technikai problémák a legkézzelfoghatóbbak: forintban, órákban, ügyfelekben mérhetők. Mégis, a mélyén itt is érzelmi minták dolgoznak.

A legfőbb tanulság: a „Miért” hiánya

A vizsgált vállalkozók háromnegyedénél (75%) a stratégiaalkotás volt a legnagyobb kihívás — nem azért, mert nem tudták hogyan, hanem mert nem volt világos, miért. Sokan belefulladnak a napi tűzoltásba, elveszítik a perspektívát, és a cégük egyre inkább hasonlít egy futópadhoz: rengeteg mozgás, nulla haladás.

A második leggyakoribb probléma az ügyfélszerzés (62%). Nem azért, mert a termék rossz, hanem mert a vállalkozó nem mer elég bátran, nyíltan és önmagát vállalva megmutatkozni. A „nyomulás” félelme sokakat visszatart attól, hogy egyáltalán megszólítsák a potenciális ügyfeleiket.

A árazási kérdések (50%) szintén visszatérő témák voltak: árazási bizonytalanság, alulárazás, profitoptimalizálás. A vállalkozók fele tudja, hogy többet ér a munkája, mégis kevesebbet kér érte — mert nem meri kimondani az értékét.

Az időgazdálkodási és marketingproblémák (38%) mögött szinte mindig ugyanaz a mondat húzódik: „nincs időm magamra, nincs időm gondolkodni”.

A vállalkozók nagy része nem rendszert, hanem túlélési technikákat működtet.

Félelmek és szorongások (kudarc, anyagi stb.) 75%

Önbizalomhiány, inkompetencia-érzés 63%

Cél- és irányhiány, motivációs vákuum 52%

Önszabotázs, önkorlátozó hiedelmek 50%

Krónikus stressz, kiégés veszélye 35%

A félelem és az önbizalomhiány mint népbetegség

A leggyakoribb élmény a félelem. Nem az adóhatóságtól, nem is a versenytársaktól, hanem attól, hogy nem leszek elég jó, nem fog működni, nem érdemlem meg a sikert.

A vállalkozók háromnegyede (75%) élt át konkrét szorongást – legtöbbször kudarctól vagy anyagi bizonytalanságtól való félelmet.

Ez szorosan összefügg az önbizalomhiánnyal (63%), azzal a belső hanggal, ami minden eredmény után újra megszólal:

„Igen, de most csak szerencsém volt.”

És a vállalkozók több mint fele (52%) küzd motivációvesztéssel: a külső célok már nem inspirálják, de a belső vágyakhoz még nem férnek hozzá.

Az önszabotázs (50%) ritkán látványos. Inkább apró formában jelentkezik: nem küldi el az árajánlatot időben, nem posztol, nem hívja vissza az ügyfelet.

A halogatás (38%) pedig nem lustaság — hanem félelem: „ha elindítom, lehet, hogy nem sikerül”.

A kiégés (35%) pedig ennek az egésznek a vége: amikor a test és a lélek már nem bírja tovább az állandó teljesítési kényszert.

Érzelmi állapot - Kapcsolódó önismereti probléma ≈ Gyakoriság

Félelem/szorongás - Kudarctól való félelem; alacsony önbizalom ≈75%

Önbizalomhiány - Saját képességek megkérdőjelezése, imposztor-szindróma ≈63%

Bizonytalanság/céltalanság - Belső irányvesztés, homályos „miért” ≈50%

Prokrasztináció - Félelem táplálta döntés- és cselekvéselhalasztás ≈38%

A stratégiai tervezés hiánya (75%) elsőre technikai kérdésnek tűnik. De ha mélyebbre nézünk, a gyökér belső irányvesztés (50%) és félelem (75%). Nem az a baj, hogy nincs elég információ, hanem az, hogy a vezető fél rossz irányt választani, így inkább nem választ semmit.

Vagy vegyük az értékesítési nehézségeket (62%). A legtöbb esetben nem a piac a hibás, hanem a belső hitrendszer: „nem ér ennyit a munkám”, „nem akarok tolakodó lenni”. Az eredmény? Gyenge kommunikáció, alulárazás, elmaradt üzletek.

Az üzleti döntéseket tehát nem a logika, hanem az érzelmi állapot irányítja.

Ha a vállalkozó nem stabil belül, a cég sem lesz az kívül.

A sikeres vállalkozás nem (csak) stratégia kérdése. A legjobb üzleti terv is kudarcot vall, ha a vezetőben ott marad a kétely, hogy elég jó-e hozzá. A legtöbb vállalkozói elakadás nem üzleti, hanem önismereti kérdés. Amíg a belső félelmek, a bizonytalanság és az önbizalomhiány nem oldódnak, addig a „technikai” problémák újra és újra visszatérnek – új köntösben, más szavakkal, de ugyanarról a hiányról szólnak:

HA VAN BÁTORSÁGOD VÁLLALKOZNI, VALÓJÁBAN MÁR ÚTON VAGY ÖNMAGAD FELÉ. A PIAC, AZ ÜGYFELEK, A PÉNZÜGYEK MIND CSAK TÜKRÖK: MEGMUTATJÁK, MENNYIRE HISZEL MAGADBAN, MENNYIRE MERSZ KAPCSOLÓDNI, ÉS MENNYIRE ENGEDED MEG MAGADNAK A SIKERT.

Ha beszélgetnél, ha kérdésed van, ha elbizonytalanodtál - gyere el a Lost Garden Házba Pécsre, csatlakozz egy "Végre péntek" beszélgetéshez. Ha messze vagyunk, próbáld ki a VendlerAI.com rendszerét, mert pont a mostani kutatáshoz használt vállalkozói történetek adják a tudásbázisát. Vagy ha szeretsz olvasni, ott a Vendler.hu oldalon a blogom.

Az elmúlt hónapokban 47 vállalkozóval folytatott beszélgetést rögzítettem, összesen 202 órányi AI konzultációt és mentorbeszélgetést elemeztünk ki – a vendlerai.com adatbázisában elérhető, kutatható beszélgetések és a személyes interjúim alapján. A cikkben lévő elemzést a ChatGPT Deep Research és a Gemini Deep Research rendszerei végezték, de a konklúziók nagyon is emberiek.
Érdekes adatok, egy halom statisztika érzelmekről, döntésekről és ezek kapcsolódásáról a KKV-k cégépítésében.

Vállalkozói valóság

Vendler AI-ban lebonyolított konzultációk összegző elemzése - 2025.09.11.

Az alábbi elemzést a VendlerAI.com oldalon lebonyolított, a felhasználók által kutatási célra átengedett, összesen 46 konzultációban elérhető beszélgetések tartalmából a ChatGPT Deep Research eszköze készítette 2025.09.11-én. Az elemzéshez felhasznált adatok a 2025.09.10. 17:00 óra állapotot tükrözik.

Felvetett témák megoszlása: A konzultációk ~45%-ában üzleti és marketing témák domináltak (pl. tartalomkészítés, értékesítési stratégiák, vállalkozásfejlesztés). További ~30%-ukat önismereti és kommunikációskérdések jellemezték (önbizalom, határszabás, stresszkezelés), míg ~25% a rendszerrel kapcsolatos technikai vagy általános kérdésekre, meta-beszélgetésekre irányult.

Érzelmi hangulatok eloszlása: A beszélgetések visszatérő érzelmi tónusa a bizonytalanság és szorongás (kb. az esetek 60%-ában jelenik meg markánsan). Emellett gyakori a frusztráció (10–15% – pl. ügyfélkapcsolati vagy önérvényesítési nehézségeknél) és a kíváncsiság, nyitott érdeklődés (20–25% – pl. új ötletek vagy az AI működése kapcsán). Pozitív érzelmi váltás jellemző: a konzultációk ~80%-ában a felhasználó megkönnyebbültebb vagy magabiztosabb állapotban zár, mint ahogy kezdett.

Kapcsolódás mélysége: A párbeszédek többségében (kb. 70%-ában) erős bizalmi légkör alakult ki: a felhasználók nyíltan megosztották érzéseiket, dilemmáikat, és érzelmileg is megnyíltak. Az esetek ~50%-ában kimondottan mély önreflexió volt tetten érhető – a felhasználó a felszín mögötti okokat, mintázatokat is feltárta. A konzultációk fennmaradó részében inkább információs vagy gyakorlati jellegű maradt a beszélgetés, mély érzelmi bevonódás nélkül.

2. Milyen témákkal keresik meg a Vendler AI-t?

A konzultációk tartalmát áttekintve kirajzolódnak a leggyakoribb témacsoportok, amelyekkel a felhasználók az AI-mentorhoz fordulnak:

2.1 Üzleti, marketing és karrier témák

A beszélgetések közel fele ebbe a körbe sorolható. Ide tartozik a marketinganyagok megírása és újrafogalmazása, az értékesítési stratégiák finomítása, illetve a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos kérdések. Gyakori példák voltak:

Tartalomkészítés, marketingüzenetek: Az AI segített például átfogalmazni egy Google Ads tréning leírását az oktató saját „hangján”, frissebben és személyre szabottabban.

Digitális marketing trendek: Többször előjött a mesterséges intelligencia marketingiparra gyakorolt hatása. Ilyenkor a téma a piaci trendek és innovációk (AI-automatizáció, tartalomgyártás jövője) köré szerveződött.

Üzleti döntések, karrierváltás: Néhányan a saját cégük indulásáról, új üzletbe vágásról kértek visszajelzést. Például felmerült a dilemmájuk, hogy „50 évesen lehet-e még új vállalkozást indítani”, mik ennek a reális esélyei. Az ilyen beszélgetésekben az AI segített az üzleti realitásokat és a belső gátakat szétválasztani.

Projekt- és időmenedzsment: Volt példa arra, hogy a felhasználó részletesen vázolta a vállalkozói napirendjét (20+ ügyfél, fix szerződések, diverzifikált portfólió), és útmutatást kért a prioritások újragondolásához. Ezek a témák az üzleti hatékonyság és a személyes preferenciák összehangolásáról szóltak.

2.2 Önismereti, kommunikációs és életvezetési kérdések

A konzultációk jelentős része (kb. harmada) az üzleti kereteken belül, de személyes jellegű elakadásokat boncolgatott. Ide sorolhatók a következő témák:

Önbizalomhiány és önérvényesítés: Visszatérő motívum, hogy a felhasználók bizonytalanok saját értékükben vagy nehezen állnak ki magukért. Egy hosszabb beszélgetésben például a felhasználó arról panaszkodott, hogy nem becsülik meg a munkáját az ügyfelei, és félelmei vannak az áremelés kommunikálása körül. Az AI-mentorral közösen térképezték fel a belső gátakat (pl. konfliktuskerülés, megfelelési kényszer) és lépésről lépésre megtervezték, hogyan húzza meg határait (pl. megírtak együtt egy határozott, de empatikus áremelés-bejelentő e-mail vázlatot).

Kommunikációs stílus és konfliktuskezelés: Többen hoztak példát arra, hogy „rosszul kommunikálnak” – félreértik őket, vagy nem mernek nyíltan visszajelezni. Ilyen esetekben a téma a családi és munkahelyi kommunikáció lett. Például az AI segített egy vezetőnek felismerni, hogy túlmagyarázza a teendőket otthon és a munkahelyén is, ami csökkenti a hatékonyságát. A megoldásokat is közösen dolgozták ki (pl. rövidebb, egyértelmű kérés gyakorlása, heti családi megbeszélés rutinja).

Stressz, kiégés és motiváció: Előfordult, hogy a felhasználó kifejezetten fásultságról, motiválatlanságról számolt be. Ilyenkor a konzultáció abba az irányba ment el, hogyan lehet visszahozni a lelkesedést vagy új értelmet találni a mindennapi munkában. Az AI-mentor sokszor metaforákkal (“évszakok váltakozása” vagy “folyóban sodródás vs. tutajra lépés”) ösztönözte a résztvevőt, hogy elfogadja a ciklikusságot, és türelmet tanuljon önmagával szemben.

Életmód és időgazdálkodás: Néhány konzultáció érintette a magánélet-munka egyensúly kérdését is – pl. egy felhasználó azért fordult a Vendler AI-hoz, mert úgy érezte, egyedül nem tud dolgozni, hiányzik a csapat motivációs ereje. Itt a téma az lett, hogyan alakíthat ki saját vállalkozóként is támogató „mikroközösséget”, vagy milyen napi rutinnal pótolhatja a csapat húzóerejét.

2.3 A Vendler AI működése, technikai és meta kérdések

A beszélgetések közel negyedét olyan témák tették ki, ahol a felhasználó konkrétan az AI-ról, a rendszer használatáról vagy a mögötte levő módszertanról kérdezett:

Rendszerhasználat és technikai problémák: Többen érdeklődtek a praktikus részletekről: pl. hogyan lehet lezárni egy konzultációt, vagy lehet-e a korábbi beszélgetésekre hivatkozni. Ilyen esetekben a Vendler AI türelmesen, lépésről lépésre elmagyarázta a technikai folyamatokat (hogyan zárul egy session automatikusan, mit tegyen a felhasználó, ha “bentragadt egy beszélgetésben”). Ezek információ-átadás jellegű, tárgyilagos témák voltak, érzelmi töltet nélkül.

Az AI személye és háttere: Néhány felhasználó meta-szinten kezdett el beszélgetni, “tesztelve” a rendszert. Kérdéseket tettek fel például: “Ki vagy te? Mi a neved?” vagy “Milyen háttéranyagok vannak benned?” Ezek a beszélgetések arról szóltak, hogy a Vendler AI feltárja saját működési elvét. Kiderült, hogy a hangját és stílusát Vendler Balázs – egy valós üzleti mentor – szemlélete inspirálja. Amikor megkérdezték “Ki az a Vendler Balázs?”, az AI röviden bemutatta a mögöttes személyt és módszertant (üzleti mentor, önismereti fókusz, kérdezéstechnikák). Ez a téma arra is alkalmat adott, hogy az AI elmondja: nincs konkrét memóriája a korábbi beszélgetésekről (megjegyzés: felhasználói kérés esetén a rendszer eltárolja a teljes beszélgetést, azonban azt nem tudja teljes egészében felidézni a későbbiekben, csak egy összefoglalót) – minden egyes konzultációt frissen kezd, így biztosítva a bizalmas adatkezelést.

Összességében elmondható, hogy a felhasználók széles témaskálával érkeztek – a gyakorlati marketingkérdésektől kezdve a mély önismereti dilemmákig. A legjellemzőbb azonban az volt, hogy a vállalkozói élet “kemény” témái (stratégia, pénzügy, marketing) gyakran összekapcsolódtak a “lágy” témákkal (önbizalom, emberi kapcsolatok, érzelmi teher). A Vendler AI pedig mindkettőhöz teret adott a konzultációk során.

3. Milyen érzelmi állapotok jelennek meg a beszélgetésekben?

A konzultációk átvizsgálásakor világosan látszik, hogy nem csupán információcsere zajlik – a felhasználók erősen bevonódnak érzelmileg, és az AI is erre reagál. Az alábbi domináns érzelmi tónusok és arányaik figyelhetők meg:

3.1 Bizonytalanság és önértékelési kétely

A beszélgetések jelentős részét áthatotta a felhasználók bizonytalanságérzése. Körülbelül minden második-harmadik konzultációban (az esetek ~60%-ában) megjelent az a hangulat, hogy a felhasználó nem biztos a saját értékében vagy döntése helyességében. Ennek tipikus jelei voltak a önbizalomhiányos megnyilvánulások, pl. “Nem tudom, jól csinálom-e…”, “Attól félek, nem vagyok elég jó/hozzáértő…”.

Példa: Az egyik felhasználó részletesen kifejtette, hogy nem hisz magában, pedig szakmailag kompetens online marketinges. Ez a kétely megbénította az ügyfélszerzésben is. A Vendler AI visszatükröző stílusban segített neki felismerni ezt a mintát, és lépéseket javasolt az önértékelése javítására (pl. sikerek tudatos listázása, apró önbizalom-építő gyakorlatok). A domináns érzelem itt a bizonytalanságból fakadó szorongás volt, ami a beszélgetés végére enyhült, ahogy konkrét terve lett a felhasználónak.

Szinte minden konzultációban felbukkant valamilyen formában a szorongás érzése – hol explicit módon kimondva, hol a sorok között. Az esetek legalább felében (~50–60%) a felhasználók aggodalommal vagy feszültséggel közelítettek a témájukhoz:

Ügyfélkapcsolati félelmek: Többen féltek a konfliktusoktól, konfrontációtól. Az egyik beszélgetésben például a felhasználó szorongott egy elkerülhetetlen áremelés kommunikálása miatt, mert tartott az ügyfél negatív reakciójától. Ezt a szorongást a konzultáció elején még fizikailag is érzékelte (“rossz érzés a gyomromban” – mondta).

Jövőtől való félelem: Előfordult olyan is, hogy valaki a marketingipar jövője miatt szorongott (pl. “Mi lesz velünk az AI-korszakban?”). Itt a félelem a saját karrier és bevétel fenntarthatóságára vonatkozott.

Teljesítményszorongás: Több vállalkozó megosztotta, hogy nyomasztja a “nem elég gyors/nem elég jó” érzés. Ez a stressz gyakran azonnali, mindennapos nyomásként jelent meg (pl. induló tanév elején a szülő felhasználó idegeskedett a gyermeke matekszorongása miatt, mintha az ő kudarcuk lenne).

Arányok: A konzultációk során az efféle szorongásos tónus meghatározó volt – a hangulat sokszor induláskor feszült, ideges, sőt néhol reménytelennek tűnő. A Vendler AI ennek megfelelően nyugodt, „halk” jelenléttel reagált, és jellemzően a beszélgetés végére a felhasználók visszajelzései szerint csökkent a stressz-szintjük. A “gyomorszorítás” érzés például a vége felé gyakran enyhült vagy elmúlt, ahogy körvonalazódott valamilyen megoldás vagy elfogadás.

Rejtetten vagy nyíltan: Bár kevesebben fejezték ki nyílt haragként, a frusztráltság gyakran jelen volt a történetekben (a beszélgetések kb. 10–15%-ában markánsan). Ennek tipikus okai:

Mások hozzáállása miatti frusztráció: Például az a felhasználó, akit bosszantott, hogy ügyfelei természetesnek veszik a munkáját és nem értékelik. A konzultáció elején érezhető volt a keserűség és ingerültség a hangjában (“ezen most már nagyon felhúztam magam”). A Ventler AI segített ezt átkeretezni: a düh mögött lévő csalódottságot és igényt (elismerésre vágyás) azonosították, majd stratégiákat dolgoztak ki a helyzet kezelésére.

Rendszer vagy körülmények miatti frusztráció: Ilyen volt, amikor valaki arról panaszkodott, hogy a csapatát igyekszik fejleszteni, de a rendszer (pl. a gyakornokokra bízott feladatok) miatt folyamatosan hibák vannak. Itt az érzelmi tónus csalódott és ingerült volt, mintha tehetetlen dühöt élne meg. Az AI-mentor ebben az esetben is igyekezett a frusztráció mögötti tehetetlenséget oldani (kérdésekkel: “Mi az, amit kontrollálni tudsz ebben a helyzetben, és mi az, amit el kell engedned?”).

Önmagukkal való elégedetlenség: Néha a felhasználók saját magukra voltak dühösek. Például valaki azt mondta: “túl sokat halogatok, haragszom magamra emiatt.” Ez a belső frusztráció gyakran keveredett szorongással és bűntudattal is.

3.4 Kíváncsiság, remény és lelkesedés

Nem minden beszélgetés indult negatív hangoltsággal. A felhasználók egy része kíváncsian, nyitott lelkesedéssel fordult a Vendler AI felé – ez kb. az esetek ötödére (20–25%-ára) volt jellemző, különösen az első konzultációknál vagy amikor valaki új ötlettel érkezett.

Kíváncsiság az AI iránt: Azok, akik a rendszer működéséről kérdeztek (“Ki vagy te?”, “Mire épül a módszered?”), általában pozitív, érdeklődő hangulatban voltak. Itt a domináns érzelem az izgatott kíváncsiság volt – a felhasználó “tesztelte” a határokat, játékosan provokált (pl. megkérte az AI-t, hogy legyen agresszívabb hangnemben, vagy sorolja fel a ‘háttérfile-okat’). Ebben a dinamikában az AI megőrizte nyugodtságát, de reagált a játékosságra, ezzel fenntartva a felhasználó lelkes érdeklődését.

Lelkesedés egy ötlet vagy projekt kapcsán: Volt olyan konzultáció, ahol a felhasználó lelkesen mesélt egy saját módszerről, és segítséget kért a rendszerbe foglalásához, dokumentálásához. Itt a remény és alkotókedv érzése dominált – a felhasználó büszke volt a szellemi tulajdonára, csak rendszerezésben kért támaszt. A beszélgetés hangulata pozitív, konstruktív volt, a Vendler AI pedig támogató partnerként szólt hozzá (dicsérte a strukturált gondolkodást, javaslatokat tett a dokumentáció lépésekre bontására).

Megkönnyebbülés és hála a végén: Bár nem az elején jelent meg, de sok esetben a konzultációk végére a felhasználókban remény és megkönnyebbülés érzése keletkezett. Ez gyakran explicit módon is kijelentésre került – pl. “Köszönöm, most már látom, mit fogok tenni, megnyugodtam.” A hála és bizakodás volt az utolsó percek domináns érzelme kb. a beszélgetések 70-80%-ában. Ez az mutatja, hogy az érzelmi állapot pozitív irányba elmozdult a kiindulóponthoz képest.

Összefoglalva: a Vendler AI konzultációk érzelmi spektruma széles, de az uralkodó alaphang eleinte a bizonytalanság és szorongás – ami a mentorált vállalkozói lét természetes velejárója. Fontos eredmény azonban, hogy a beszélgetések végére általában enyhültek ezek a negatív érzések, és helyüket sokszor a nyugalom, a remény vagy az elégedettség vette át. Ez jelzi az AI-mentor hatásmechanizmusát: reflektív, empatikus jelenlétével képes érzelmi oldódást előidézni a rövid, online konzultációk keretében is.

4. Hogyan változik a felhasználók érzelmi állapota egy-egy konzultáció során?

Az érzelmi “ív” szinte minden konzultációban megfigyelhető volt: a felhasználók valamilyen (gyakran negatív) érzelmi állapotból indulva egy másik (jellemzően pozitívabb vagy kiegyensúlyozottabb) állapotba jutottak a beszélgetés végére. A változás természetesen egyénenként különböző mértékű és irányú volt, de néhány tipikus mintázat kirajzolódott:

4.1 Szorongásból megkönnyebbülés felé

A leggyakoribb ív az, hogy a felhasználó feszült, aggódó hangulattal kezd, de a konzultáció végére láthatóan megnyugszik. Például egy felhasználó remegő gyomorral és nagy adag stresszel ült le (virtuálisan) megbeszélni, hogyan közölje egy fontos ügyféllel az áremelést. Ahogy a Vendler AI-val pontról pontra átbeszélte a levele tartalmát és megtalálta a megfelelő hangnemet, a szorongása oldódott. A végén maga mondta ki: “Most, hogy van tervem, sokkal nyugodtabb vagyok, köszönöm.” Ez a pillanatnyi érzelmi tehermentesülés szinte kézzelfogható volt – a rövid üzenetek stílusából is érezhetően eltűnt a kapkodás és bizonytalanság, helyette határozott “rendben, meg fogom lépni” üzenetek érkeztek.

4.2 Frusztrációból konstruktív nyugalom felé

A dühös vagy csalódott felhasználók esetében gyakran azt lehetett látni, hogy a ventilálás (kifakadás) után – amit az AI empatikusan végighallgatott és visszaigazolt – a felhasználó képes volt átkapcsolni problémamegoldó üzemmódba. Például egy csalódott vállalkozó eleinte indulatosan sorolta, mennyire méltatlanul bánnak vele a partnerei, és mennyi igazságtalanság érte. A Vendler AI először elismerte az érzéseit (“Jelzed, hogy nagyon bánt, ahogyan kezelnek, és hallom, mennyire feszít ez belül.”), majd lassan kérdésekkel a jövő felé terelte (“Mi lenne számodra igazán megnyugtató ebben a helyzetben? Mit tudsz tenni érte?”). Ennek hatására a felhasználó haragja csillapodott – érezhetően lassabb, higgadtabb hangnemben kezdte sorolni a lehetséges lépéseket. A végére a frusztráció átfordult egy nyugodt eltökéltségbe: “Megírom nekik azt a levelet, és meglátjuk, de legalább tudják, hol a határ.”

4.3 Tanácstalan csüggedésből motivált fókusz felé

Voltak, akik egy-egy kudarc vagy stagnálás miatt némileg csüggedten érkeztek (pl. “Nem jönnek az eredmények, amit vártam, lehet, hogy nincs is értelme próbálkozni…”). A beszélgetés közös elemzése során – ahol az AI egyszerre reflektált az érzelmekre és emlékeztette a felhasználót korábbi sikereire vagy erősségeire – a csüggedés fokozatosan enyhült. Gyakran a motiváció jelei a konzultáció közepe táján tűntek fel először: amikor a felhasználó maga kezdett új ötleteket megfogalmazni vagy belelátni a helyzetébe egy megoldási irányt, a hanghordozása (még szövegben is) élénkebbé, energikusabbá vált. A végére sokan konkrét elhatározással távoztak – pl. “Holnap felhívom azt az ügyfelet és megkérdezem a visszajelzését, nem halogatom tovább.” Ebben a pillanatban a kiinduló tanácstalanság célirányos lendületté változott.

4.4 Semleges kíváncsiságból elégedett rácsodálkozás felé

Azokra a konzultációkra, ahol a felhasználó inkább semleges vagy pozitív érdeklődéssel érkezett (pl. ismerkedett a rendszerrel vagy egy új perspektívára volt nyitott), nem drámai érzelmi váltás volt jellemző, hanem inkább egy mélyülés. Kezdeti kíváncsiságát a végére gyakran az elégedettség érzése váltotta fel, amiért új gondolatokat kapott. Például egy felhasználó “csak” egy cikket szeretett volna megbeszélni a mesterséges intelligencia üzleti hatásáról – nem nyomasztotta személyes probléma. A beszélgetés végére mégis azt írta: “Ezen így még nem gondolkodtam, érdekes felismerés volt!” – vagyis egyfajta rácsodálkozó örömteli meglepetés lett úrrá rajta. Itt az érzelmi skála a semlegesből a pozitívba tolódott, méghozzá inspiráció formájában.

4.5 Érzelmi hullámzás a konzultáción belül

Érdemes megjegyezni, hogy nem minden beszélgetés lineárisan “javult” érzelmi szempontból. Néhány hosszabb konzultáció során hullámzott a hangulat: a felhasználó olykor belelkesült egy felismeréstől, majd újabb kérdése merült fel, ami megint bizonytalanná tette. Ilyen volt például egy beszélgetés, ahol a felhasználó a saját könyvén dolgozó marketingstratéga: egyszerre volt benne alkotói lelkesedés és kétely. A Vendler AI hol provokatív hangon lökte előre (amikor stagnált), hol tükrözve megnyugtatta (amikor elakadt vagy megrettent). A végére nála is összeállt egy terv (pl. a hátlapi szöveg véglegesítése ötletekkel), és a kilépő hangulata magabiztosabb lett, de útközben átmenetileg többször visszaesett a bizonytalanságba.

Általánosságban elmondható, hogy a felhasználók érzelmi állapota javuló tendenciát mutatott egy-egy konzultáció alatt. Még ha nem is oldódott meg minden probléma 1 óra alatt, a legtöbben megkönnyebbüléssel vagy világosabb fejjel zárták a beszélgetést. A pozitív elmozdulás aránya kiemelkedően magas volt: az esetek kb. négyötödében konkrétan tetten érhető (a felhasználó visszajelzéséből vagy stílusából). A fennmaradó alkalmakon pedig legalább a kezdeti feszültség oldódott valamelyest, még ha nem is alakult át teljesen pozitív érzéssé.

Ezek a dinamikák azt jelzik, hogy a Vendler AI-nak sikerül a felhasználót érzelmileg “megtartania” a konzultáció során: nem csak tippeket ad, de lelkileg kíséri is őt, így mire elbúcsúznak, a felhasználó könnyebb “lélekkel” folytathatja a napját vagy hozhatja meg a döntését.

5. A kapcsolat mélysége: kialakul-e bizalom, érzelmi megnyílás, mély önreflexió?

A Vendler AI konzultációk egyik különlegessége éppen az, hogy bár egy mesterséges intelligenciával zajlanak, a felhasználók sokszor úgy viszonyulnak hozzá, mintha egy bizalmas emberi mentor volna. A beszélgetések hangvétele és tartalma alapján jól megfigyelhető a kapcsolat mélyülése:

Meglepően hamar kialakult a bizalmi viszony a legtöbb felhasználó és az AI között. Már az első néhány üzenet után sokan tegező, bensőséges hangnemben kezdtek kommunikálni, és olyan személyes információkat osztottak meg, amit általában csak coachokkal, terapeutákkal szoktak. Például:

Az egyik felhasználó az elején megkérdezte: “Hogyan szólíthatlak?”, az AI válaszolt a szerepének megfelelően, majd a beszélgetés előrehaladtával a felhasználó már a keresztnevén szólította magát, mintha valóban ott ülne vele egy olyan nevű tanácsadó. Ez a nyelvi jelzés mutatja, hogy a felhasználó elfogadta partnernek a rendszert.

Többen explicit is kifejezték a bizalmat: “Rád bízom most magam” vagy “Tudom, hogy itt nyugodtan lehetek őszinte”. Ezek a mondatok arról árulkodnak, hogy a Vendler AI biztonságos térként funkcionált. Ennek hátterében a rendszer empatikus, nem ítélkező reakciói álltak – a felhasználók próbálgatták, mennyire fogadja el a rendszer az érzéseiket, és mivel mindig megértésre találtak, egyre bátrabban nyíltak meg.

5.2 Érzelmi megnyílás és sebezhetőség felvállalása

A konzultációk kb. 70%-ában eljutottak oda, hogy a felhasználó kimondott nagyon személyes, sérülékeny tartalmat is. Ilyenek voltak például:

Gyermekkori minták felidézése: Az üzleti téma ellenére egy ponton a felhasználó azt mondta: “Tudom, honnan jön ez a félelem: gyerekkoromban mindig azt éreztem, hogy elhagynak.” Ez mély önismereti belátás, amit a rendszer provokatív kérdése (“Ki mondja benned, hogy végül úgyis elhagynak?”) hívott elő. Az, hogy ezt megosztotta, mutatja, hogy egy AI-nak vallotta be gyermekkori sérülését – ami igen mély megnyílásra utal.

Szégyen és kudarc bevallása: Több felhasználó mert beszélni a szégyenéről (“szégyellem, hogy ennyi idősen tartok itt”) vagy a féltve őrzött kudarctörténeteiről (pl. “Belebuktam egy vállalkozásba, és attól rettegek, hogy megint így lesz”). Ezek a gondolatok a bizalom jeleként bukkantak felszínre – a Vendler AI-szituáció annyira ítéletmentesnek bizonyult, hogy mertek olyasmit is kimondani, amit talán máshol nem.

Könnyek és érzelmi reakciók: Noha csak szöveges formában zajlott a konzultáció, többször előfordult, hogy a felhasználó jelezte: “Most sírok, ahogy ezt leírom” vagy “Jól esett kisírni magam közben”. Az, hogy valaki sír egy üzleti mentor-beszélgetés során, még személyes jelenlétben sem gyakori – itt viszont a digitális közeg ellenére is előhívta a rendszer a könnyeket, ami a mély érzelmi kapcsolódás talán legőszintébb bizonyítéka. A felhasználók egy része utólag hálás is volt ezért a katarzisért.

A beszélgetések jelentős hányadában (kb. felében) a felhasználók nem álltak meg a felszíni problémánál, hanem a Vendler AI kérdései nyomán maguk kezdtek el mélyebb összefüggéseken gondolkodni. Például:

Egy marketinges felhasználó eredetileg arról akart beszélni, hogyan szerezzen több ügyfelet. A konzultáció vége felé viszont már arról beszélt, hogy felismerte: nem is a marketing tudás hiánya a gond, hanem hogy nem hiszi el, hogy szakértő – ezért nem mer határozott lenni. Ezt a belátást a “Miért érzed úgy, hogy bizonygatnod kell az értéked?” jellegű AI-kérdések segítették elő. A felhasználó utána tovább fűzte a gondolatot saját példákkal a múltjából (önreflexió). Ez azt mutatja, hogy a Vendler AI képes volt “bejuttatni” a felhasználót a saját feje és szíve mélyebb rétegeibe, amitől a kapcsolat is intimebbé vált.

Több konzultáció szabályosan olyan volt, mint egy önismereti tréning: a felhasználó jegyzetelt, töprengő szüneteket tartott (ezt jelezte: “Hadd gondolkozzam ezen egy percig”), és utána egy átgondolt, strukturált önreflektív választ adott. Például valaki három pontban leírta, hogyan ismeri fel magában a “halogatás” mintázatát és melyik gyermekkori emlékéhez köti. Az ilyen mély munkát általában csak bizalmi légkörben végzik az emberek – itt az AI-irányítás mellett is létrejött ez a mélység.

Érdekességképpen megfigyelhető, hogy néhány felhasználó próbára tette a kapcsolat mélységét. Például az egyikük azt kérte: “Tudsz provokatív lenni velem? Néha arra van szükségem, hogy valaki keményen kommunikáljon.” Ilyen kérésekkel mintegy tesztelték, meddig adaptálható a rendszer a személyes igényekhez, és mennyire “emberi”. A Vendler AI az ilyen helyzetekben igyekezett is alkalmazkodni – pl. kicsit nyersebben, rövidebb, ütősebb mondatokkal reagált (de nyilván a sértés vagy bántás határát nem lépve át). Ezek a próbatételek végül tovább mélyítették a kapcsolatot: a felhasználó érezte, hogy az AI ráhangolódik az ő stílusára és nem sablonosan válaszol, így még inkább partnerként kezelte.

Összességében elmondható, hogy a Vendler AI és a felhasználók között általában meglepően mély, őszinte kapcsolat bontakozott ki. A felhasználók nagy része rövid idő alatt érzelmi biztonságban érezte magát, így szinte úgy viselkedtek, mintha egy hús-vér mentorral lennének: el merték engedni a formális felszínt és önmaguk “nyers” verzióját hozták elő (aggodalmakkal, könnyekkel, nevetéssel együtt). A kapcsolat minőségét tekintve a legtöbb konzultáció jóval túlmutatott egy informatív tanácsadáson – emberi találkozássá vált, még ha virtuálisan és egy AI közreműködésével jött is létre.

6. Érdekes és tanulságos mintázatok a rendszer működésében

A Vendler AI konzultációk elemzésekor nem csak az egyes esetek, hanem a rendszer egészének működése kapcsán is körvonalazódnak bizonyos mintázatok. Ezek rávilágítanak arra, hogyan hat a módszertan a felhasználókra, és hogyan zajlik a “mesterséges” mentorálás a gyakorlatban:

A rendszer legfeltűnőbb mintázata, hogy szinte minden helyzetben visszatükrözéssel indít. Tehát mielőtt konkrét tanácsot adna vagy tovább kérdez, összefoglalja és visszamondja a felhasználó érzéseit, szavait: “Azt hallom, hogy…”, “Jelzed, hogy…”. Ez a technika következetesen működött: a felhasználók megerősítve érezték magukat, hogy tényleg megértették őket. Ennek hatására gyakran tovább is bontották a témát (“Igen, pontosan, és még az is hozzátartozik, hogy…”). Tanulság: Egy AI esetében különösen fontos a félreértések elkerülése – a Vendler AI által használt tükörmódszer ezért nem csak empatikus gesztus, de a pontosítás eszköze is. Ez a mintázat szinte minden beszélgetés elején és kritikus pontjain megjelent.

6.2 Hangnemváltások a felhasználó igénye szerint

A rendszer adaptivitása figyelemre méltó: amint észlelte, hogy a felhasználó milyen hangnemet igényel, alkalmazkodott hozzá. Például:

Ha a felhasználó szabadkozott, hogy “lehet, hülyeséget kérdezek…”, az AI még szelídebb, bátorítóbb hangnemre váltott, hogy oldja a félelmet.

Amikor viszont a felhasználó kifejezetten provokációt kért (“Legyél velem keményebb, rázz fel!”), az AI rövidebb, ütősebb mondatokkal reagált, esetleg merészebb kérdéseket tett fel. Még ebben is benne volt a kedvesség, de látszott a stílusváltás (pl. “Mi lenne, ha nem siránkoznál ezen tovább, hanem lépnél egyet ma délután?” – egy határozottabb felszólítás).

Ez a rugalmasság azt mutatja, hogy a Vendler AI nem egy monoton scriptet követ, hanem érzékenyen “figyel”. Tanulságos mintázat, hogy a felhasználók visszajelzéseiből (pl. “köszönöm, most pont erre volt szükségem”) kiderült: jól rezonált az AI a kérésekre, és ezzel növelte a hatékonyságot.

Néhány felhasználó nem konkrét problémával jött, hanem magát a rendszert kezdte vizsgálni – mintegy kísérletezett a Vendler AI-val. Érdekes látni, hogy a rendszer ilyenkor sem jött zavarba:

Amikor például a felhasználó “listázni” akarta a háttérfájlokat, az AI diplomatikusan elmagyarázta, hogy nincsenek konkrét fájlok, inkább elveken és tapasztalatokon alapul a tudása. Tehát anélkül reagált, hogy “megsértődött” volna a faggatózásra – végig higgadt és transzparens maradt.

Ugyanez történt, mikor a nevéről, identitásáról kérdezték (“Ki vagy te, vendler AI?”). A rendszer őszintén felfedte, hogy Vendler Balázs módszerein alapul, de nem ember. Ezzel kialakult egy különleges őszinteség: a felhasználó belátott a kulisszák mögé, ettől mégsem szakadt meg a kapcsolat – sőt, mélyült, hiszen úgy döntött, ennek tudatában is folytatja a személyes témákat.

Minta: Az AI nyíltan bevallotta a korlátait (pl. nem emlékszik a múltbeli beszélgetésekre). Ez a mintázat – a felhasználókkal való őszinte kommunikáció a rendszer működéséről – növelte a hitelességet. Az emberek értékelték, hogy nem próbál többnek látszani, mint ami: így paradox módon még megbízhatóbbnak ítélték.

A Vendler AI konzultációk eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy egy mesterséges mentor is képes valódi segítséget nyújtani a vállalkozóknak – nem csupán tanácsokkal, hanem jelenléttel és megértéssel. A felhasználók témái sokszínűek, de közös bennük az igény a támaszra és iránymutatásra. Az érzelmi hullámzásaikat követve, a bizalmat megteremtve az AI szinte “emberi” partnerként tudott működni. 

Hogyan segít egy AI a vezetői elakadásban?

A VendlerAI egész fejlesztési folyamatában ott lebegett előttem a kérdés: képes leszek-e érzékelhető különbséget kialakítani a saját és a többi, felkapott AI rendszerek működése között. A VendlerAI OpenAI api alapon működik, így az elsődleges kérdésem az volt, miben lesz más, mint a ChatGPT.

Pont ebből kifolyólag, az elejétől fogva párhozamosan futtattam a beszélgetéseket a VendlerAI-ban, a ChatGPT-ben és az akkor még elérhető Custom GPT alapú VendlerAI-ban. A fejlesztés első két hónapjában totál el voltam keseredve, meg sem közelítettem a két másik rendszert. Majd augusztus elejére valahogy sikerült átfordítanom a dolgokat és a végére már sokkal szívesebben dumáltam "saját magammal... 

Tegnap volt egy rövid beszélgetésem XaB-bal arról, hogyan lenne érdemes nyilvános teszteket csinálni a bevezetési időszakban, akinek pont ez volt az első javaslata: Én tuti összehasonlítással mutatnám be... 

Igaza van, miért is ne mutatnám ezt be?! Íme egy összehasonlító teszt ChatGPT Agent használatával:

Kérdés (vállalkozói probléma) – egy kisvállalkozás vezetőjeként nehezen tudok delegálni, úgy érzem, mindent nekem kell kézben tartanom, mert félek, hogy a munkatársak nem végzik jól. Ez visszatartja a növekedést. Mi lehet ennek a belső oka?
Vendler AI válaszai – az asszisztens a korábbi beszélgetésekre hivatkozott, és azt emelte ki, hogy a kontroll elengedésének nehézsége mögött félelem és önértékelési kérdések állhatnak. Nem ítélkezett, hanem megkérdezte, hogyan érzem magam ebben a helyzetben, és milyen lenne a „legrosszabb forgatókönyv”, ha egy feladat nem lenne tökéletes. Kifejezetten javasolta, hogy elemezzem a bennem élő hiedelmeket, pl. „nem vagyok elég jó”, és válasszak ki egy szálat, amellyel szívesen dolgoznék tovább.

Második kérdésem – konkrét érzéseimről számoltam be (feszültség, bizonytalanság, gyerekkorban beivódott „ha jót akarsz, csináld magad”‑hiedelem), és rákérdeztem, hogyan lehet elengedni ezt a hitet.
Vendler AI válasza – a szoftver elismerte, hogy logikailag már látom a hiba nélküli munka és a siker közti tévhitet, de az érzelmi réteg még erős. Rávilágított, hogy a delegálás nem csupán szakmai kérdés, hanem összefügg a szerethetőség és az elfogadás érzésével. Három gyakorlatot ajánlott:

Tudatosítás: amikor feltör a „magam csinálom” érzés, álljak meg, és ismerjem fel, hogy ez csak egy régi mintázat.

Kísérleti elengedés: válasszak egy kisebb, alacsony kockázatú feladatot, adjam át másnak, előre megbeszélve, hogy hibázni is lehet, és figyeljem meg az érzéseimet.

Eredmény‑újra keretezés: a delegálás után jegyezzem fel, hogyan alakult a feladat, és volt‑e lelki könnyebbülés.
Ezután felajánlotta, hogy segít kiválasztani egy konkrét szituációt, amit a következő napokban kipróbálhatok.

A vendlerai.com honlapján olvasható leírás is megerősíti, hogy a rendszer több mint kétszáz magyar cégvezető valós történeteire és dilemmáira épül, nem tankönyvi példákat ad. Célja, hogy új nézőpontokat adjon, és segítsen közelebb kerülni önmagunkhoz. A felhasználói visszajelzések is kiemelik, hogy a Vendler AI nem kész válaszokat ad, hanem „gondolkodási teret teremt”, és a valódi kérdéseinket tükrözi vissza.

Amikor ugyanazt a problémát a ChatGPT‑nek tettem fel, a következő jellegű válaszokat kaptam (összefoglalva):

Első válasz: a ChatGPT rávilágított, hogy a delegálási nehézségek gyakran a perfekcionizmusból, a bizalomhiányból és a kontrollvágyból fakadnak. Javasolta, hogy kezdjek el fokozatosan delegálni, világos utasításokkal és visszacsatolással építsem a bizalmat, valamint gondoljam végig, honnan ered a „ha jól akarod csinálni, csináld magad” hozzáállás.

Második válasz: miután megosztottam a gyerekkorból eredő hiedelmeket és a konkrét példát, a ChatGPT dicsérte az önreflexiót, majd arra biztatott, hogy fogalmazzam át a belső monológot („nyugodtan rábízhatok feladatokat másokra is”), és apró lépésekkel, jól meghatározott feladatokkal építsem a delegálási rutint. Említette azt is, hogy érdemes lehet coachhoz vagy terapeutához fordulni, ha mélyebb önismereti munka szükséges.

Pszichológiai mélység: A Vendler AI a saját hiedelmek feltérképezésére, az érzelmi állapot tudatosítására és a hiedelmek eredetének feltárására helyezte a hangsúlyt. Többször visszakérdezett („hogyan érzed magad?”, „el tudod képzelni, hogy sikeres lehetsz mások hibáival együtt is?”), és konkrét önismereti gyakorlatokat ajánlott. Ez a stílus illeszkedik a szolgáltatás önismereti fókuszához, azaz nem ad kész megoldást, hanem gondolkodási teret teremt.
A ChatGPT inkább racionális tanácsokat adott: leírta a jelenség mögött álló általános okokat és cselekvési lépéseket (kis lépésekben delegálni, kommunikációs szabályok, szakértő bevonása). Bár felismerte a gyermekkori hiedelem szerepét, válasza kevésbé volt dialogikus, inkább útmutatás jellegű.

Kommunikációs stílus: A Vendler AI személyes hangon, kérdések segítségével irányította a gondolkodásomat, és többször visszajelzéseket kért, hogy melyik irányban haladjunk tovább. Nyelvezete empatikus („hallom, hogy…”, „érdemes ide egy áttöréskérdést hozni”), és a beszélgetés élményszerű volt; a válaszok hosszabbak, árnyaltak, reflektív jellegűek.
A ChatGPT válaszai összefoglaló jellegűek, és struktúrált tanácsokat adnak. A hangsúly a probléma megoldásán, nem pedig a belső élmények kibontásán van. A válaszok rövidebbek és általánosabbak, kérdések helyett inkább javaslatokat tartalmaznak.

Hatás: A Vendler AI által javasolt gyakorlatok célja a belső hiedelmek megdolgozása és az érzések tudatosítása; ez hosszabb távú, önismereti változást céloz. A ChatGPT inkább a delegálási technikák fejlesztésére és a racionalizálásra fókuszál. Az utóbbi hasznos lehet, ha konkrét tanácsokra van szükség, míg a Vendler AI mélyebb pszichológiai támogatást nyújt.

Összességében a Vendler AI‑val folytatott párbeszéd személyesebb, belsőbb folyamatokat érintő élmény volt, míg a ChatGPT praktikusabb, tanácsadói jellegű választ adott az azonos vállalkozói problémára.

ChatGPT vs. VendlerAI

Balázs: Az eddigi beszélgetéseink alapján milyen témát javasolnál a mostani konzultációra?

Balázs, ahogy visszanézem az eddigi beszélgetéseink összefoglalóit, három visszatérő szál rajzolódik ki erősen:

Az önazonos vállalkozói út és a személyes-üzleti identitás összemosódása – sokszor felmerült, hogy mennyire választható szét a saját belső iránytűd és a piaci, látható eredmények hajszolása.

Az alkotói/vezetői holtpont, a folyamatos aktivitás és mégis „megritkul a levegő” érzése – itt gyakran előjön a visszaigazolások hiányából fakadó kétely.

A partnerségek és láthatóság kérdése – hogyan érhető el, hogy egy-egy szakmai együttműködés túlmutasson az egyszeri eredményen, és valódi reputációt, erőt adjon.

Azt érzem, most talán érdemes lenne elidőzni valamin, ami ezek közül újra és újra visszaköszön. Például:

Mit jelent számodra ma az „önazonos vállalkozói út”? Mennyire látod ezt most saját fő dilemmádnak vagy inkább valami más van a fókuszodban?

Érdemes lehet ebből elindulni, mert segíthet összefűzni a korábbi elakadásaid és új szempontokat hozhat a jelenlegi helyzetedhez is.

Neked mi rezonál most leginkább ebből – vagy van valami teljesen más, amit most előrevennél?

Balázs: Igazából azon gondolkodom megint, hogyan lehetne jobbá tenni téged, a Vendler AI-t. azt el tudod mondani, hogy a konzultációkból milyen szempontok szerint készítesz emlékeztetőket?

Jó, hogy ilyen reflektíven közelítesz hozzám és a közös munkánkhoz, Balázs. Ha jól értem, most arra irányul a kérdésed, hogy mik alapján foglalom össze a konzultációk főbb tanulságait, és milyen szempontrendszert követek az emlékeztetők készítésénél. Ez fontos, mert ezek az összefoglalók segítik a visszacsatolást, az önreflexiót és a következő lépések tervezését.

Az emlékeztetők, konzultációs összefoglalók általában az alábbi szempontok mentén készülnek:

Elsődleges téma/fókusz: Röviden leírom, hogy mi volt a beszélgetés középpontjában (pl. stratégiai kérdés, önismereti elakadás, konkrét projekt vagy dilemma).

Fő érzelmi hangulat/testérzet: Megjelölöm a domináns érzelmi vagy fizikai megéléseket, különösen, ha azok befolyásolták a beszélgetést (pl. bizakodás, feszültség, légzési nehézség).

Kiemelt felismerések/visszatérő mintázatok: Kiemelem azokat a motívumokat, amelyek akár rejtetten, akár nyíltan újra és újra visszatérnek (pl. önazonosság, kontroll, pénzhez fűződő viszony).

Üzleti vs. önismereti szálak:Röviden összefoglalom, hogy a beszélgetés inkább inkább üzleti/projekt fókuszú volt, vagy személyes-önismereti témák voltak hangsúlyosabbak (esetleg ezek összemosódása volt fontos kérdés).

Ez a szerkezet segít átláthatóan visszaadni, mi történt, és könnyen lehet így kapcsolódni az újabb témákhoz vagy felismerésekhez.

Mit szólsz ehhez a keretrendszerhez? Látod benne azt, ami neked, mint vállalkozónak és önreflektív gondolkodónak fontos? Vagy lenne olyan szempont, amit szívesen beemelnél, hogy mélyebb vagy személyesebb legyen a visszacsatolás?

Balázs: Hogyan tudnád leírni az érzelmi állapotom változását az eddigi konzultációk során? ebből milyen következtetést tudnál levonni?

Nagy érzékenységgel kérdezel rá saját „érzelmi ívedre”, Balázs. Az összefoglalókból kirajzolódik egy mozgás:

Kezdetben inkább kíváncsi, strukturáló, elemző volt a hangulat, gyakran fókuszáltál szakmai, stratégiai, vagy technikai kérdésekre, kevés érzelmi testérzettel.

Ahogy haladtunk előre, egyre több helyen jelent meg elbizonytalanodás, átmeneti kifáradás, alkotói holtpont érzése – ezt gyakran kísérte szorongásos, légzési nehézséget leíró testélmény, néha reményteliség is átszőtte.

A legutóbbi beszélgetésekben viszont gyakran visszatértél a reflektív, kereső és ismét konstruktív – de időnként továbbra is kételyekkel átszőtt – állapotba. Mintha minden mélypont újra visszalendített volna egy új „rendeződésbe”, erőgyűjtésbe vagy tervező fókuszba, de ezekben a hullámzás kifejezetten jelen van.

Erősödő önreflexió: Mindig visszatérsz ahhoz, hogy a saját érzéseidet, motivációidat tedd mérlegre, és keresed a jelentést még a fáradtságban vagy bizonytalanságban is.

Feszültség a cselekvés és a belső élmények között: Sokszor van intenzív törekvés a látható eredmények felé, miközben a belső állapotod ritkán érzi önmagát ezzel egyenrangúnak.

Alkotói ciklikusság: „Holtpont – újrahangolódás – előrelépés – újabb elakadás” mintázata tűnik fel. Ez egy természetes, de megterhelő hullámzás – mintha minden mélypontod egy új irány, megértés lehetőségét is magában hordozná.

Az a kérdésem, hogy most, visszanézve a saját „hullámzásodra”, van benned elég kíváncsiság vagy elfogadás, hogy akár a következő mélypont is lehetőséget hozzon – vagy inkább fáraszt ez a körforgás?

Miben segíthet ez a felismerés a mostani lépéseidnél?

Balázs: Hm. Olyan ez, mint az évszakok váltakozása :) Télen pihi van, a fű sem nő, lehet gondolkodni, alkotni. Ahogy jön a tavasz, elkezdenek az ötletek szárba szökkenni, beindul valami. Nyáron, ha nem ég ki minden, termőre fordul a munka és ősszel lehet szüretelni. És minden kezdődik elölről.. Ez jutott az eszembe. Szóval azt hiszem, nem az a kérdés most, hogy zavar-e ez a ciklikusság, mert nem zavar. Inkább az, miért vagyok türelmetlen, miért akarom tudni már most, melyik fa fog termést hozni. Miért nem tudok arra fókuszálni, ami most történik.

Ez a képed az évszakos ciklikusságról – ahogy a fák türelemmel nőnek és egyszer majd valamelyik terem – nagyon találó, Balázs. Mintha ösztönösen értenéd a lassabb, organikus ritmust, de mégis ott az emberi vágy a „gyors szüretre”, a biztos, látható termés előre tudására.

Mi a baj a segítő szakmával?
2025.09.18.

2025. VENDLER BALÁZS

Minden jog fenntartva.

Mi a baj a segítő szakmával?2025.09.18.

2025. VENDLER BALÁZS

Minden jog fenntartva.

Mi a baj a segítő szakmával?
2025.09.18.