Vállalkozói valóság

2025.10.06.

Egy kezdő vállalkozó gyakran azért bukik el valójában, mert nem tudja kezelni a félelmeit, a bizonytalanságát, vagy egyszerűen túl sok ideig marad egyedül a problémáival.

Az elmúlt hónapokban 47 vállalkozóval folytatott beszélgetést rögzítettem, összesen 202 órányi AI konzultációt és mentorbeszélgetést elemeztünk ki – a vendlerai.com adatbázisában elérhető, kutatható beszélgetések és a személyes interjúim alapján.

A lenti elemzést a ChatGPT Deep Research és a Gemini Deep Research rendszerei végezték, de a konklúziók nagyon is emberiek.

Az eredmény egy letaglózóan egyszerű kép: a legtöbb vállalkozói probléma nem a piacról, hanem belülről jön. Két nagy csoport rajzolódott ki:

• a technikai problémák, amelyek az üzleti folyamatokat, a pénztárcát és a napi működést érintik,
• és az érzelmi–önismereti problémák, amelyek a döntéseket, a fókuszt és a kitartást befolyásolják.

És ami talán a legérdekesebb: a kettő sosem válik el egymástól.

1. A „TECHNIKAI” PROBLÉMÁK RANGSORA

Probléma típusa és az érintett vállalkozók aránya

• Stratégiai tervezés, iránykijelölés 75%
• Értékesítési nehézségek, ügyfélszerzés 62%
• Pénzügyi kihívások (bevétel, árazás) 50%
• Időgazdálkodás, hatékonyság 38%
• Marketing/láthatósági problémák 36%
• Operatív/partneri dilemmák 25%

A technikai problémák a legkézzelfoghatóbbak: forintban, órákban, ügyfelekben mérhetők. Mégis, a mélyén itt is érzelmi minták dolgoznak.

A legfőbb tanulság: a „Miért” hiánya

• A vizsgált vállalkozók háromnegyedénél (75%) a stratégiaalkotás volt a legnagyobb kihívás — nem azért, mert nem tudták hogyan, hanem mert nem volt világos, miért. Sokan belefulladnak a napi tűzoltásba, elveszítik a perspektívát, és a cégük egyre inkább hasonlít egy futópadhoz: rengeteg mozgás, nulla haladás.
• A második leggyakoribb probléma az ügyfélszerzés (62%). Nem azért, mert a termék rossz, hanem mert a vállalkozó nem mer elég bátran, nyíltan és önmagát vállalva megmutatkozni. A „nyomulás” félelme sokakat visszatart attól, hogy egyáltalán megszólítsák a potenciális ügyfeleiket.
• A árazási kérdések (50%) szintén visszatérő témák voltak: árazási bizonytalanság, alulárazás, profitoptimalizálás. A vállalkozók fele tudja, hogy többet ér a munkája, mégis kevesebbet kér érte — mert nem meri kimondani az értékét.
• Az időgazdálkodási és marketingproblémák (38%) mögött szinte mindig ugyanaz a mondat húzódik: „nincs időm magamra, nincs időm gondolkodni”.

A vállalkozók nagy része nem rendszert, hanem túlélési technikákat működtet.

2. ÉRZELMI ÉS ÖNISMERETI PROBLÉMÁK

Probléma típusa és az érintett vállalkozók aránya

• Félelmek és szorongások (kudarc, anyagi stb.) 75%
• Önbizalomhiány, inkompetencia-érzés 63%
• Cél- és irányhiány, motivációs vákuum 52%
• Önszabotázs, önkorlátozó hiedelmek 50%
• Halogatás (prokrasztináció) 38%
• Krónikus stressz, kiégés veszélye 35%

A félelem és az önbizalomhiány mint népbetegség

A leggyakoribb élmény a félelem. Nem az adóhatóságtól, nem is a versenytársaktól, hanem attól, hogy nem leszek elég jó, nem fog működni, nem érdemlem meg a sikert.

• A vállalkozók háromnegyede (75%) élt át konkrét szorongást – legtöbbször kudarctól vagy anyagi bizonytalanságtól való félelmet.
• Ez szorosan összefügg az önbizalomhiánnyal (63%), azzal a belső hanggal, ami minden eredmény után újra megszólal:

„Igen, de most csak szerencsém volt.”

• És a vállalkozók több mint fele (52%) küzd motivációvesztéssel: a külső célok már nem inspirálják, de a belső vágyakhoz még nem férnek hozzá.
• Az önszabotázs (50%) ritkán látványos. Inkább apró formában jelentkezik: nem küldi el az árajánlatot időben, nem posztol, nem hívja vissza az ügyfelet.
• A halogatás (38%) pedig nem lustaság — hanem félelem: „ha elindítom, lehet, hogy nem sikerül”.
• A kiégés (35%) pedig ennek az egésznek a vége: amikor a test és a lélek már nem bírja tovább az állandó teljesítési kényszert.

3. A KÉT KATEGÓRIA ÖSSZEFONÓDÁSA

Érzelmi állapot - Kapcsolódó önismereti probléma ≈ Gyakoriság

• Félelem/szorongás - Kudarctól való félelem; alacsony önbizalom ≈75%
• Önbizalomhiány - Saját képességek megkérdőjelezése, imposztor-szindróma ≈63%
• Bizonytalanság/céltalanság - Belső irányvesztés, homályos „miért” ≈50%
• Prokrasztináció - Félelem táplálta döntés- és cselekvéselhalasztás ≈38%

Példák:

• A stratégiai tervezés hiánya (75%) elsőre technikai kérdésnek tűnik. De ha mélyebbre nézünk, a gyökér belső irányvesztés (50%) és félelem (75%). Nem az a baj, hogy nincs elég információ, hanem az, hogy a vezető fél rossz irányt választani, így inkább nem választ semmit.
• Vagy vegyük az értékesítési nehézségeket (62%). A legtöbb esetben nem a piac a hibás, hanem a belső hitrendszer: „nem ér ennyit a munkám”, „nem akarok tolakodó lenni”. Az eredmény? Gyenge kommunikáció, alulárazás, elmaradt üzletek.

Az üzleti döntéseket tehát nem a logika, hanem az érzelmi állapot irányítja.

Ha a vállalkozó nem stabil belül, a cég sem lesz az kívül.

A TANULSÁG: DOLGOZZ MAGADON

A sikeres vállalkozás nem (csak) stratégia kérdése. A legjobb üzleti terv is kudarcot vall, ha a vezetőben ott marad a kétely, hogy elég jó-e hozzá. A legtöbb vállalkozói elakadás nem üzleti, hanem önismereti kérdés. Amíg a belső félelmek, a bizonytalanság és az önbizalomhiány nem oldódnak, addig a „technikai” problémák újra és újra visszatérnek – új köntösben, más szavakkal, de ugyanarról a hiányról szólnak:

az önmagunkba vetett hitről.

HA VAN BÁTORSÁGOD VÁLLALKOZNI, VALÓJÁBAN MÁR ÚTON VAGY ÖNMAGAD FELÉ. A PIAC, AZ ÜGYFELEK, A PÉNZÜGYEK MIND CSAK TÜKRÖK: MEGMUTATJÁK, MENNYIRE HISZEL MAGADBAN, MENNYIRE MERSZ KAPCSOLÓDNI, ÉS MENNYIRE ENGEDED MEG MAGADNAK A SIKERT.

Ha beszélgetnél, ha kérdésed van, ha elbizonytalanodtál - gyere el a Lost Garden Házba Pécsre, csatlakozz egy "Végre péntek" beszélgetéshez. Ha messze vagyunk, próbáld ki a VendlerAI.com rendszerét, mert pont a mostani kutatáshoz használt vállalkozói történetek adják a tudásbázisát. Vagy ha szeretsz olvasni, ott a Vendler.hu oldalon a blogom.